Keresés ebben a blogban

2012. január 25., szerda

Ne szakítsa meg a feltöltés folyamatát!

Az alábbi fotót e-mailben kaptam, tehát terjed a neten mint vicces kép, bizonyára felkerül erre szakosodott humorsite-okra is. Jellemzőnek mondható, hogy egy szimpla, ha nem is mindennapos tömegközlekedési szituáció, amely tulajdonképpen csak egy kis csavart (vagy azt se) tartalmaz, fotóként mindjárt kacagás és gúny tárgyává válik a nagyközönség szemében?

Korábban, egy szakmai cégnél ilyen minőségben tevékenykedve, valahányszor az alapelvek kerültek szóba, azt a tanácsot adtam, hogy a kiindulási pont mindig az őszinte kommunikáció legyen. Azt mondjuk - vagyis mondja a cég, a maga hivatalos csatornáin -, ami ténylegesen van. Ha eredmény, azt, ha kudarc, azt. Ha pozitívum, azt, ha hiba, akkor azt. Mismásolni nem érdemes, és nem csak azért, amiért sok más területen sem manapság, nevezetesen hogy az internetes nyilvánosságnak köszönhetően hamar kiderül úgyis minden, a kuncsaftok tekintélyes részét csak ideig-óráig lehet becsapni. Hanem mert a közösségi közlekedés eleve ilyen műfaj: minden látszik. Az utazóközönség utazik, napi több órában akár, több járművön, viszonylaton, interaktív kapcsolatban (jegyvásárlás, bérletváltás, sofőr, utastájékoztatás, ellenőr, stb.) a szolgáltatással és képviselőivel. Senki nem tudja jobban, milyen adott időszakban a szolgáltatás ténylegesen, mint aki igénybe veszi. Írhatjuk-nyilatkozhatjuk neki, hogy "szuper", ha az újságot azon a buszjáraton ülve olvassa, amely"nem szuper".

Más kérdés,hogy az őszinteséget le lehet-e vinni ennyire a mindennapok szintjére... Valóban mindenre és mindenhova azt írni ki, ami és amilyen. Nem tudom. Kísérletnek mindenesetre nem rossz.


Hozzá kell tennem, a fogalmam sincs, a jelenet hol játszódik, a világ melyik táján történt az eset, melyik városra jellemző, ha egyáltalán jellemző, és nem csak egy egyedi geg. (Az angol szövegű felirat önmagában nem nyújt támpontot, hiszen a számítástechnikából ismert műszó alkalmazása éppenhogy a humorforrás maga.)
Kíváncsi volnék, egyszeri poént engedett meg magának valamely közép- vagy alsószintű illetékes, és mi lett a jutalma. Avagy ez valóban egy bevett eljárás, tájékoztatási metódus az illető cégél. És mi a hatékonysági mutatója...
(Persze, a legelképzelhetőbb válasz az, mint mindig, hogy fotosopp...)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése