A győri kapuban lakom, élek, napjaimat nagyobbrészt itt is töltöm, erre járok, robogóval vagy biciklivel.
Ezt a városrészt is erősen érintette az elmúlt hónapokban a villamossín cseréje. Értelemszerű volt, hogy kihasználom az alkalmat: ha csak szerét ejthettem, fotókat készítettem a látottakról, az építkezésről, a tevékenységnek az itt élőkre, az erre járókra, a közvetlen környezetre gyakorolt hatásáról.
Ezen belül elhatároztam, hogy amint zajlik a projekt, egy bizonyos pontról valamilyen rendszerességgel fényképeket készítek, nagyjából ugyanabból a szögből - hogy a végén az egész sorozat összeállhasson valamivé: jó esetben a változás folyamatát illusztráló filmmé. Az ihletet, amellett, hogy kézenfekvő az idea, a Paul Auster-forgatókönyvből született Füst című film adta. Pontosabban egyik szereplője, a Harvey Keitel alakította Auggie, aki épp ezt teszi évtizedeken át saját otthona közelében, a dohányüzlete előtti utcasarkon: minden áldott nap reggel 8-kor kattint egyet gépén, és a fotókat albumokba rendezi. Minek? Kialakul ezekből a semmitmondó pillanatfelvételekből "valami", ami hasznos? Nem tudható, de aki a filmet megnézi, tudja, hogy elképzelhetők érdekes következmények...
Summa summarum, ez év február végétől, ha nem is nap mint nap, de ahányszor ott jártam, az Ifiház előtti sarkon, és eszembe jutott, készítettem egy-két képet (az E90-es Communicatorommal, ritkábban a Fuji masinámmal). Egészen szeptember elejéig megtettem ezt. A mappába gyűjtött file-okkal utóbb nem sokat vacakoltam, a Picasa program segítségével egymásba úszó képsorozattá konvertáltam, alátettem valami zenét, ami épp kezembe akadt és hosszban, hangulatban passzolni látszott -, és íme, kész a klipecske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése